2014. 06. 09.

HEGY KISOKOS - MÁSODIK RÉSZ "Kőbe vésett emlékezet"

A HEGY KISOKOS második részével már jóval mélyebbre hatolunk a hegy gyomrába. Az előzőnél sokkal specifikusabb, részletesebb leírásokat olvashattok, és egy vadonatúj képet is megcsodálhattok, ami a Bűnös névtelen címet viseli.


- A NÉVTELENEK: A Hegyen belül, minden szinten látni szobrokat, hatalmas, emberszerű alakokat, melyek többsége mozgás közben lett megörökítve. Senki sem tudja kiket ábrázolhatnak ezek az óriási ruhátlan, arc nélküli szobrok, sem azt, ki és mikor alkotta őket. A legendák szerint már akkor itt álltak, amikor az ember először vetette meg a lábát a Hegyen.
A névtelenekkel (ahogy a köznyelv nevezi őket) sokan foglalkoztak, ám a legtöbben csak abban értettek egyet, hogy a szobrok ősiek, talán a Magnál is régebbiek, aminek pontos eredetére vagy korára még szintén nem sikerült választ adni. A névtelenek az alsó szinteken a leggyakoribbak, valamint a Mag környékén, de a legfelsőbb szinteken, Acélvár mellett, a régi kikötőnél, és az elhagyott kerteknél is fedeztek fel belőlük. 
Az egyik leghíresebb névtelen az úgynevezett révedő. Ez az egyetlen szobor, mely a Hegyen kívül található, és melyet a kupolából látni is lehet. Nevét arról az érzésről kapta, amit első ránézésre a szemlélőben hagy. Mintha az öröklétbe fagyva, elfordulva a hegytől, messzi testvérét, az Öreghegyet fürkészné. 
Érdekesség, hogy az első vallásháború idején még igen erős gyülekezettel bírt a névteleneket istenítő szekta is, akik anonimitáknak hívták magukat, őket azonban a Szem követői (akik az Egy Házának szellemiségbeli elődei) kiírtották és beolvasztották magukba, tanaikba.
Az Egy Háza még mindig említ névtelen szenteket, ám ezeket már nem szokták konkrétan azonosítani a szobrokkal, legalábbis a hivatalos kánon szerint nem.  



A bűnös. - Egy a híresebb névtelenek közül. Zugváros környékén található.

A királyok korának, és a kora-szenátusi időknek klasszikus szobrászati stílusát is ezek az óriási művek ihlették, ezért a régebbi városrészekben a nagy szentek, hősök, törvényhozók szobrai hasonlóan roppant méretekben díszelegnek, ám ezek első látásra könnyen megkülönböztethetőek a különös, ősi szobroktól. 

- EGYESÜLET ÉS SZENÁTUS: Egyesületnek nevezik azt az államszervezetet, ami a régiókra osztott Hegyet egy szervként irányítja és felügyeli. A Hegyen belül tulajdonképpen egypárt rendszer keveredik a teljes demokrácia eszméjével. A cél legalábbis ez lenne. A szenátus régiónként 3 a nép által választott főből tevődik össze, ezen kívül 3 tagod delegál az Egy Háza, Keletvég vadászállomás és Zugvár vadászállomás is. Ez utóbbi három azonban elméletileg csak jelképes, hagyományörző és tanácsadó szerepet tölt be a szenátusban, ugyanis ezek a "szervezetek" politikailag függetlenek. 
Az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban merültek fel korrupciós vádak a szenátusban, valamint állítólagos szavazat hamisítások is. Az utolsó években a helyzet radikálisan romlott, és történetünk kezdetére a közvélemény többsége úgy gondolja, a szenátus csak egy ál-szervezet, lefizetett báb-szenátorokkal. Egyesek szerint az Egyesület vette magához a tényleges hatalmat, mások szerint az egyre agresszívabban terjeszkedő és a világi szervek munkájába beavatkozó Egy Háza ül az asztalfőn... Vannak akik egy harmadik, nem nyilvános, úgynevezett árnyék-szervet tesznek felelőssé, ezt azonban a legtöbb elemző babonás, óvatos bűnbakkeresésnek tartja. 


- A HAVASIAK LEGENDÁJA: A Havasiak a Hegy legendás, mesébe illő szörnyei, akik a Hegyen kívül, a Napvidéken élnek. Azt mondják már az emberek előtt ezen a vidéken éltek, és ősi szerződésben álltak az emberekkel. A legenda szerint az emberek felrúgták az egyességet, amikor élhető hely nyomai után kutatva kimerészkedtek a Hegyből. Ezek után az ember már nem szívesen látott vendég a Napvidéken, a Havasiak pedig, akiket általában szarvas, karmos, szőrös lényeknek ábrázolnak, megesküdtek, hogy elpusztítják az embereket. A mítoszokból legendák lettek, a legendákból mesék. Vannak azonban, akik máig lehetségesnek tartják, hogy ezeknek valós alapja van, vagy lehetett.  




- KIRÁLYOK KORA: Legendás időszak, olyannyira, hogy több szájhagyomány útján terjedő történet, avagy legenda maradt fenn belőle, mint valós történelmi tény. A korból azonban számtalan épület, szobor, műemlék, de főleg szokás, szólás-mondás is megmaradt. A valóságos adatok összeolvadtak az évszázadok mítoszaival, és különböző politikai hatalomra törő csoportok saját céljaik szerint elferdített meséivel.
Amit biztosan tudni, hogy a máig is működő Zugvadász állomást már a királyok korában létezett, ahogy az is, hogy a régi kikötőn át a Hegy ekkor még összeköttetésben volt testvérével és elődjével, az Öregheggyel

- A MÁSODIK VALLÁSHÁBORÚ: - A királyok koráról szóló legtöbb adatot a második vallásháborúban semmisítették meg, ahogy minden azelőttre nyúló történelmi dokumentumot is. A majd ötven (pontosabban negyvenhat) évig tartó háború végeztével, és az Egy Házának felemelkedésével új időszámítás indult a hegyen belül, ám az Egy Háza nem elégedett meg ennyivel, valójában a múlt teljes eltörlését kívánta elérni. Ez csak részben sikerülhetett.
Ahogy Igazságos Ardin a kor gondolkodója és hadvezére mondta:
"A lapokat elégethetik. A könyveket elégethetik. De az emlékeinket a kövek suttogják tovább..." 





A harmadik HEGY KISOKOS Zugvadász különszám lesz, amiből részletesen megismerhetitek a "király vadászainak" életét, múltját, jelenét, fegyvereiket, eszközeiket, céljaikat, és némelyikük életútját is. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése