folyamatnak. Ez főleg Márk asztala lesz, hisz a történet megírásáról nem sokat lehet elmondani…
Azért pár szóban.
A HEGY eredetileg egy folytatásos nagyregénynek készült. A regényből több mint 150 oldal el is készült, azonban végül valahogy elsikkadt, újabb regényekbe, írásokba kezdtem, így a Hegy félre lett téve szebb időkre. Aztán jött az ötlet! – Heuréka! – mi lenne, ha képregényt készítenénk, a vizuálisan amúgy is nagyon erős történetből? (jó-jó először filmsorozatban gondolkodtam, de ahhoz kissé szegényes volt a büdzsé…)
Nemsokára rátaláltam Márkra, és innentől fogva csak sok-sok kávé, pár szál cigaretta, és vajas-lekváros kenyér kellett, hogy megszüljem a képregényesített forgatókönyvet. Ezen Márk törte sokat a fejét, hogy amit össze-vissza zagyváltam, hogyan is kéne képekbe önteni, de végül elkészült az első, azaz 0. rész. (és közben Márkkal egyszer sem találkoztunk személyesen… Lehet, hogy nem is létezik…Vagy én nem…)
A 0. rész még 25 oldalas lett, aféle „Pilot” epizód vagy bevezető, a későbbiekben azonban 45 oldalas, teljes értékű epizódokra számíthattok. /legalábbis ez volt az eredeti koncepció.
- A képalkotás folyamata azért mindezeknél sokkal izgalmasabb!
A képek evolúcióját a harmadik oldal fázisainak segítségével fogjuk bemutatni.
Márk, tiéd a szó!
Ezen 0. rész közben sikerült a képregénykészítés valamennyi hátulütőjét megtapasztalni, remélhetőleg az első rész már gördülékenyebben fog menni. Mivel annál már nem digitális, hanem hagyományos előrajzolás lesz, minimálisan a rajzstílus is változhat.
1. Tervezés
B: „Jó, jó, tök jó, csak most az összes maszk keverékéből kéne csinálni egy újat…”
M: Körülbelül így kezdtem a munkát. Több oldalnyi vázlat született, mire néhány oda-vissza e-mail során összeegyeztettük az ötleteinket.
2. Elhelyezés és skiccek
B: „Megint szuper. A 4. képen leghátul battyogó lufi-fej külön tetszik!”
M: Második körben elkészültek ezek a vázlatos, kék vonalas felskiccelt oldalak, hogy belőjem a forgatókönyv alapján, mi, hol és hogyan helyezkedik el. Na ez az amit többet nem fogok csinálni, legalábbis nem ennyire vázlatosan. Az ok az volt, hogy először a digitális rajz tűnt kényelmesebbnek, de rájöttem, hogy úgy teljesen más stílusban rajzolok, mint ahogy manuálisan, és hiányoltam belőle a természetességet.
3. Tényleges rajzolás
B: „Ez nem semmi! Pont így képzeltem! ...hova férnek majd a szövegbuborékok?”M: A digitális kékvonalas verziót kénytelen voltam kinyomtatni, ráadásul minden oldalt két-két A4-es lapra (tudom, sok-sok fölösleges lépés, de ez volt a tanulópénz). Azért így, mert eredetileg A3 méretben szerettem volna megrajzolni, hogy majd későbbiekben lekicsinyítve a hibák, apró vonal-recék kevésbé legyenek láthatóak. Ja, és a szövegbuborékok? Hát igen...ez lesz az amire legközelebb jobban kell figyelnem.
4. Egy teljes oldal félkészen, még színezetlenül.
B: „És most nézzetek vissza a második fázisra. Különbség keresés indul!”
M: Ez már egy összeillesztett, kikeményített vonalú változat. Rajzilag még hagy kívánnivalót és kiegészítést, illetve néhány fekete terület sincs véglegesen kifestve. Néhány oldalnál, mintpéldául ez is, a ceruzarajz és a kihúzás ugyanazon a lapon történt. Ha nincs a két öcsém, akik vállalták a ceruzavonalak radírozását és a szkennelést, talán még most sem tartok ott, ahol. Köszi öcskösök ;).
5. A buborékok tervei.
B: „Ezeket a bubikat én csináltam, hogy Márk nagyjából tudja, hol és hogyan kellene lenniük.Persze aztán azt mondta, tök máshogy lesznek, de legalább egy csomó órám elment, ami alatt akár
unatkozhattam is volna…”
M: Lényeges változás nem lesz ugyan a buborékok helyzetét illetően, de természetesen nem ez a végleges kinézetük. Csak tartanék már ott, hogy ezzel foglalkozzak :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése